Már a tervezés megkezdése előtt érdemes a ház hőkamerás vizsgálatát elvégezni, amellyel a tető légtömörsége és az esetleges részszigetelési hiányosságok is kimutathatóak. Egyedül ezzel a vizsgálati módszerrel lehet a hőszigetelést feltérképezni a zárt szerkezetekben, a falak szigetelésénél, az áthidalóknál, a betonkoszorúknál és a pilléreknél. Ezen információk ismeretében a felújítás során elkerülhető a későbbi penészedés, a páralecsapódás, továbbá pontosan behatárolható a várható hőveszteség helye és mértéke.

A kellő körültekintéssel, kiváló anyagokkal végzett szigetelési munkák és a korszerű technológiával készült tetősíkablakok beépítése 2-3 kategória energiahatékonyság-javulást eredményezhet, amennyiben az építők szigorúan betartják a technológiai utasításokat. Az ingatlanon végzett felújítások (homlokzat szigetelése, vízszigetelés, belső burkolatok cseréje, festés) ugyancsak növelik az ingatlan értékét.

Egy felújított, jó állapotú ingatlan értéknövekedésének eléréséhez érdemes tetőtér-bővítésen gondolkozni, ha az építészeti előírások szerint a hasznos terület növelését a földszinti alapterület bővítésével nem lehetséges megoldani, és a tető hajlásszöge megfelelő a tetőtér beépítéséhez. Ennek a folyamatnak további előnye, hogy az átalakítás a lehető legkisebb mértékben módosítja az épület megjelenését.



Fontos azonban tudni, hogy egy ingatlan értéknövekedésének megítéléséhez több tényezőt is figyelembe kell venni, ilyen az aktuális piaci érdeklődés, amely kihat az ingatlanárak alakulására, illetve az amortizáció mértéke. Az érték-megállapítás során a legfontosabb szempont az ingatlan elhelyezkedése, fekvése, környezete, megközelíthetősége, a környék lakosságának összetétele, a környező területek karbantartottsága, az épületek jellege, hasznosítási formája, műszaki, esztétikai állapota, stb. vagyis azok a szempontok, melyeken egy adott ingatlan tulajdonosaként egyáltalán nem, vagy csak jelentős befektetéssel, a gazdaságossági szempontokat félretéve lehetséges változtatni.



A tetőtér-beépítéssel járó értéknövekedés megállapításakor is éppen ezért hasonló szempontok árnyalják majd a képet.

A kellő körültekintéssel, kiváló anyagokkal végzett szigetelési munkák és a korszerű technológiával készült tetőablakok beépítése 2-3 kategória energiahatékonyság javulást eredményezhet. Érdemes a tetőtér-beépítés elkészülte után ismét elvégeztetni a ház hőkamerás vizsgálatát egy energiatanusítóval. 

Családi ház terveztetésekor szinte az első lépés, hogy az épület karaktere felől határozzunk.

A tetőforma, vagyis az, hogy alacsony vagy meredek hajlásszögű, esetleg lapostető fedje-e a házat, ennek a függvénye. A döntéskor ügyelni kell arra is, hogy a ház jól illeszkedjen a már kialakult, esetleg előre megtervezett lakókörnyezetbe. Fontos szempont a ház funkcióinak és annak átgondolása is, hogy később ezek hogyan változhatnak. Például a család gyarapodásával szeretnénk-e bővíteni a lakást új helyiségekkel vagy a felnőtt új generációnak önálló lakrésszel.

Magastetős házban a tetőtér beépítése a legegyszerűbb megoldás. Nem kell alapterületet növelni, mert a szükséges tér már adott. Az építészeti megformáláson kívül néhány fontos építésügyi előírással is tisztában kell lennünk, akár új tetőteres ház, akár utólagos tetőtér-beépítésre vállalkozunk. A tetősíkablakok elhelyezésénél egyik alapvető igény, hogy az ülő ember szemmagassága az ablak alsó síkja fölé kerüljön, tehát még kényelmesen kilássunk rajta. A kitekintési sík – az ablaktok és az üveg találkozása által kijelölt sík – magassága ideális esetben 90-110 cm körül helyezkedik el.

A padlásterek beépítéséhez az ideális tetőszerkezeti hajlásszög 35 és 55 fok között van. Minél meredekebb a tető, annál több lehetőség van a kétszintes padlástér kialakítására. Ha tetőtér-kialakításban gondolkozunk, érdemes tisztában lenni az alapvető tetőformákkal, mert mindegyik más térkihasználási lehetőséget nyújt.

A nyeregtetőnek (1) megvan az az előnye, hogy két egyenes oromfalazatból áll, így felkínálja azt a lehetőséget is, hogy a teljes tetőszerkezet megemelésével, azaz egy ún. térdfalas tetőszerkezet kialakításával a padlástér lakható területét lényegesen megnöveljük. A nyeregtető alatt a terek egybenyitásával, az oromfalakon és a tetősíkban elhelyezett ablakokkal jól bevilágított, tágas és egyedi terek is létrehozhatók. Csak fantázia kérdése.

A kontyos tetőszerkezet (2) legnagyobb hátrányát a négy élgerinc és az azok által határolt alapterület jelenti, habár a magasság még így is elgendő marad.



A legkisebb hasznos terület a mind a négy oldalról ferde síkokkal határolt sátortető (3) alatt jön létre. Ez a forma a 60-as évek „kockaházaira” volt jellemző. Az alacsony hajlású sátortetőhöz kevesebb és rövidebb faanyag kellett, de az így nyert – néha csekély mértékű – megtakarítás ma nagy hátrányt jelent. Tetőtér-kialakítás tervezésekor ugyanis érdemesebb lecserélni a tetőt, mert egyébként szűkös, nehezen kihasználható zegzugos térrel kell szembenézni.

A hagyományos tetőtípusok közül a legtágasabb lakás manzárdtető (6) alatt születik, melyet egy meredek és egy alacsony hajlásszögű sík határol. A meredek oldalsíkok nagyobb belmagasságot teremtenek, mint a másik két tetőforma esetén, így a kialakítandó lakás bútorozása is sokkal egyszerűbb feladat. A belső terek sem lesznek sötétek, mert felülvilágítóként elhelyezett tetősíkablakokkal jól bevilágíthatók.

A mai építészet azonban ezeknél az alaptípusoknál sokkal több, izgalmas és merész tetőformával dolgozik. Ma már egy tetőtéri lakás is kielégíthet luxusigényeket, melyhez a tetőforma szabadon választható. Az utólagos tetőtér-beépítéshez azonban jól jöhet a fentiek ismerete.

A tetőtéri lakások általában nem függőleges falak által határoltak, így  a belmagasság változó: a szobák utcai homlokzati szélein gyakran 80 cm körül van. Ebből adódik a nettó és a bruttó alapterület fogalma: a bruttó alapterület a teljes padlófelület, nettó pedig az a terület ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Ez utóbbit nevezik hasznos alapterületnek.

Ahhoz, hogy egy helyiségben jól érezzük magunkat, elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű természetes fény. Magyarországon jogszabály írja elő a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minimális bevilágító felületének nagyságát, mely felülről jövő megvilágítás esetén a helyiség hasznos alapterületének legalább 10%-a kell, hogy legyen. Például egy 14 m² hasznos alapterületű helyiségben összesen 1,4 m²  üvegfelületű nyílászáró szükséges. A VELUX termékválasztékban ennek a feltételnek megfelel, ha két darab MK08-as méretű (78x140 cm), egyenként 0,72 m² bevilágító felületű ablakot választ, de megfelel az is, ha egy darab UK08-as méretű (134x140 cm), 1,40 m² bevilágító felületű ablakot vásárol.

Az ablakhosszúságot a tető hajlásszöge befolyásolja. Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál hosszabb ablakot érdemes választani. Az ablak optimális beépítéséről akkor beszélünk, ha az üveg alja a padló szintjétől 90-110 cm-re, az ablak teteje pedig 185-200 cm-re kerül.

A tető hajlásszögétől függően az alábbi hosszúságú tetőtéri ablakot ajánljuk:

-06 méret (hossz: 118 cm) tetőhajlásszög megközelítőleg 43°-tól 90°-ig

-08 méret (hossz: 140 cm) tetőhajlásszög megközelítőleg 34°-tól 65°-ig

-10 méret (hossz: 160 cm) tetőhajlásszög megközelítőleg 28°-tól 52°-ig

Igen. Billenő ablakaink 15°-90°-os tetőhajlás esetén alkalmazhatóak, míg a felnyíló-billenő tetőtéri ablakok 15°-55° közötti tetőhajlásszög esetén építhetők csak be.

Az ablakszélesség megállapításánál a tetőszerkezetben függőlegesen futó szarufák közötti távolságot érdemes figyelembe venni. Mivel az ablaktok és a szarufa között mindkét oldalon 2-3 cm meghagyása szükséges annak érdekében, hogy az ablak környezetét hőszigetelő anyaggal körbevegyük, ezért a tetőtéri ablak szélességéhez 4-6 cm-t hozzáadva kapja meg azt a szarufatávolságot, melybe az ablak beépíthető. Amennyiben a szarufák közötti távolság és a tetőablak szélessége nem egyeztethető össze, az ablak körül a tetőszerkezet megváltoztatása szükséges. Ezek a változtatások kisebb-nagyobb ácsmunkával elvégezhetők.

A szóban forgó helyiségben ideális ablak kiválasztásához az alábbi tényezőket kell megvizsgálnia:

1.  1. Milyen magasságba épül be az ablak? Meghatározza az ablakműködtetési lehetőséget

A legtöbb tetőtéri ablak homlokzati társaihoz hasonlóan olyan magasságba épül be, hogy az ablakon ülő és álló helyzetben is kilátni, és az ablak nyitószerkezete kézzel könnyen elérhető. A tetőtérben sok esetben azonban az ablakok nagy magasságba kerülnek, így azok nyitása-zárása csak távvezérléssel lehetséges. A legkényelmesebb megoldást az egyetlen gombnyomással irányítható, elektromos működtetésű ablak nyújtja. Önnek csak azt kell eldöntenie, hogy elektromos áram felhasználásával vagy a korlátlanul és ingyen rendelkezésre álló napenergia használatával képzeli el mindezt. Érdemes tudni, hogy a kézzel el nem érhető magasságban beépített ablakokat kézi távnyitórúddal is nyithatja, ill. zárhatja.

2.  2. Mekkora a tető hajlásszöge? Meghatározza az ablak hosszát és nyitásmódját

A tető hajlásszöge nagymértékben befolyásolja az ablak optimális hosszúságát. Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál hosszabb ablakot érdemes választani. A billenő ablakok 15°-90° közötti tetőhajlásnál alkalmazhatóak, a felnyíló-billenő ablakok azonban csak 15°-55° közötti hajlásszögű tetők esetén ideálisak.

3.  3. Van-e és milyen magas a térdfal? Meghatározza a kilincs pozícióját

Alacsony (90-110 cm magas) térdfallal épült tetőterekben bármely VELUX tetőtéri ablak alkalmazható. Magas (110 cm magasság feletti) térdfal esetén azonban csak az alsó kilinccsel nyitható tetőtéri ablakok nyújtanak kielégítő megoldást.

A tetőterek bevilágító felületeinek megtervezésénél is fontos szempont, hogy a fényviszonyok ideálisak legyenek. Több kisebb méretű ablak jobb fényelosztást nyújt, mint egy nagy, és különösen jó fényviszonyokat kapunk, ha több tetősíkra helyezzük el őket. Ahhoz, hogy ülő helyzetből is kényelmesen kilássunk, a tetőablak alját a padlótól számítva 90-100 cm körüli magasságban érdemes elhelyezni. A belső terekbe viszont magasan beépített tetőtéri ablakokkal juttathatunk természetes fényt. A legjobb döntés az, ha magasan és alacsonyan is elhelyezünk ablakokat. Ennek egyik módja a csoportos tetőablakbeépítés.

A standard VELUX burkolókeret rendszer segítségével az ablakok egymás mellé 12 cm toktávolságra, egymás fölé pedig 10 cm toktávolságra építhetők be. Természetesen ezen kívül más oldalsó toktávolságokhoz – 10, 14 és 16 cm – is rendelhetők kombi keretek. Ügyelni kell viszont arra, hogy egymás mellé csak azonos magasságú, egymás fölé pedig azonos szélességű ablakok kerülhetnek. A kombi burkolókeretek a szólókhoz hasonlóan profilos és sík tetőfedő anyaghoz is kaphatók.

Ha új házat épít, gondolja át a tetőtéri ablakok páramentesítését is. Közismert, hogy minden emberi tevékenység több-kevesebb mennyiségű páratermeléssel jár. A pára nem tud kiszökni a jól szigetelt és zárt otthonokból és elsőként a lakás leghidegebb felületein (az ablaküvegen a sarokban) csapódik le. 

A páralecsapódás elkerülése érdekében gondoskodjon a páramentesítésről: szellőztessen rendszeresen. Egy jól hőszigetelt és zárt házban kétóránként 5 perces kereszthuzat ajánlott. További tipp: helyezze a fűtőtestet közvetlenül az ablak alá. A helyesen kialakított belső burkolat lehetővé teszi a felszálló meleg levegő akadálytalan áramlását az ablaküveg felé, így megelőzhető a páralecsapódás.

A VELUX tetőablakok fontos alkotórésze a beépített szellőzőnyílás, ami természetes módon gondoskodik a helyiség szellőztetéséről, anélkül, hogy az ablakot kinyitnánk. 

Ne feledkezzen meg a megfelelő belső burkolat kialakításakor tetőtéri ablak beépítésénél. A tetőablak tetejénél vízszintes, aljánál függeleges új belső burkolat kiképzéssel több természetes fény juthat a tetőtérbe, az ablak környezetében szükséges megfelelő levegőcirkuláció biztosítható. Így elejét tudja venni a jövőbeni páralecsapódásnak és abból fakadó fakárosodásnak, és hosszú éveken keresztül elégedetten használhatja tetőtéri nyílászáróit.