Fenntartható építési praktikák: hogyan alkoss meg egy otthont alacsony karbonlábnyommal

Az elmúlt években a fenntarthatóság, a környezetbarát megoldások és az energiatakarékosság alapvető szempontokká váltak életünk minden területén, beleértve a közlekedést, az élelmiszeripart, a textilipart, és különösen az építőipart. Korábban az épületeket gyakran úgy tervezték, hogy nem vették figyelembe a környezeti hatásukat vagy hosszú távú fenntarthatóságukat. Napjainkban azonban egyre nagyobb hangsúly kerül a fenntartható anyagok használatára, valamint olyan otthonok kialakítására, amelyek idővel alkalmazkodni tudnak a családok változó igényeihez, ezzel csökkentve a hulladéktermelést és növelve az épületek élettartamát.

Ambra Guglietti, a VELUX fenntartható építészetre szakosodott mérnöke így foglalja össze ennek a szemléletváltásnak a fontosságát:

"Egy klíma- és biodiverzitási válság közepén vagyunk, amelynek fő oka az emberi tevékenység. Ez azt jelenti, hogy minden területen – így az otthonaink építésében, használatában és fenntartásában is – csökkentenünk kell az erőforrás-felhasználásunkat. Az energiatakarékos otthonok, amelyek nem pazarolnak energiát, anyagokat és egyéb erőforrásokat, elengedhetetlenek ahhoz, hogy fenntarthatóbb életmódra váltsunk, és harmóniában éljünk bolygónkkal."

Dánia mára a fenntartható építészet globális élvonalába került, és innovatív megoldásaival világszerte inspirálja az építőipart. Az olyan projektek, mint a Living Places Copenhagen kiváló példát mutatnak arra, hogyan lehet előremutató tervezéssel és kivitelezéssel jelentősen csökkenteni az épületek klímaterhelését.

Ebben a cikkben betekintést nyerhetsz Dánia fenntartható építési gyakorlataiba, megismerheted a fenntartható otthontervezés öt alapelvét, és megtudhatod, hogyan alkalmazhatók ezek a koncepciók világszerte egy zöldebb jövő érdekében.

Ambra Guglietti elmondja, hogy Dánia a fenntartható és a zöld építés úttörő országai közé tartozik, és nagy hangsúlyt fektet a lehető legkisebb környezeti hatással járó anyagok használatára.

"Az építőiparban egyre nagyobb figyelmet kapnak a biológiai alapú anyagok, mint a fa, a kender és a parafa, mivel ezek általában kevesebb beépített szén-dioxidot tartalmaznak, mint más építőanyagok" – jegyzi meg. "Ez azonban kérdéseket vet fel ezen anyagok elérhetőségével kapcsolatban is: elegendő lehet-e ezeknek az anyagoknak a mennyisége az egész építőipar számára? Épp ezért, a körforgásos anyagok is egyre nagyobb figyelmet kapnak, és sok építész már most azon dolgozik, hogy teszteljék, mely anyagokat lehet újrahasznosítani, és milyen módon."

Bár az anyagválasztás kulcsfontosságú, a fenntartható építészet ennél többről szól – ide tartozik az építési projektek újragondolt tervezése és kivitelezése is. Ambra Guglietti kiemeli, hogy a környezeti terhelés csökkentésének egyik leghatékonyabb módja az új anyagok felhasználásának korlátozása és a már meglévő erőforrások újrahasznosítása.

"A leginkább környezetbarát megoldás az, ha korlátozzuk az új anyagok felhasználását, és inkább az otthonunkban található anyagokat hasznosítjuk újra. Ha a háztulajdonosok a bontás helyett a felújítás mellett döntenek, már ezzel is kevésbé terhelik a bolygót. Az anyagválasztásnál a legtudatosabb döntés a biológiai alapú anyagok használata lenne, de fontos figyelembe venni azok származási helyét. Érdemes kerülni azokat a termékeket, amelyeket a világ másik feléről kell ideszállítani."

Dánia vezető szerepe a fenntartható építészetben megmutatja, hogy a tudatos anyagválasztás és az újrahasznosítás hogyan inspirálhatja a zöldebb építkezési praktikákat világszerte.

A családi házak központi szerepet töltenek be a dán építészeti hagyományokban, és az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váltak az előre tervezett, egyszintes otthonok. Ezzel párhuzamosan Dánia építési szabályozása is fejlődött, előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Az előírások célja az épületek energiafogyasztásának csökkentése hatékony szigeteléssel, optimalizált szellőztetéssel és energiahatékony ablakokkal.

Az energiatakarékos otthonok elérhetőbbé és megfizethetőbbé váltak Dániában, és az ország fenntartható életmód iránti elkötelezettségének részeként különböző kategóriák alakultak ki:

• Alacsony energiafelhasználású ház: Olyan otthon, amely lényegesen kevesebb fűtési energiát igényel, mint a hagyományos családi házak.
• Passzívház: Rendkívül energiahatékony épület, amelynek fűtési igénye minimális. Főként a napenergia és egy hővisszanyerésre alkalmas szellőztetőrendszer biztosítja a megfelelő hőmérsékletet..
• Nullenergiás ház: Olyan épület, amely nagyjából ugyanannyi energiát termel, amennyit fogyaszt, így önellátóvá válik az energiafelhasználás szempontjából.
• Többletenergiás ház: Egy olyan otthon, amely több energiát termel, mint amennyit elhasznál, így a többletenergiát a hálózatba táplálhatja vagy más célokra hasznosíthatja.

Az, hogy Dánia ezekre az innovatív lakástípusokra összpontosít, tükrözi elkötelezettségét a lakóépületek környezeti hatásainak csökkentése iránt, miközben világszerte inspirálja a fenntartható építési gyakorlatokat.

Bár az otthonok energiafogyasztásának csökkentése előrelépést jelent, a valódi fenntarthatóság ennél nagyobb megközelítést igényel. Például az alacsony energiafelhasználású házak kevesebb energiát igényelnek a működésük során, azonban előállításuk során nagyobb lehet a klímaterhelésük a hagyományos épületekhez képest.

A hosszú távú fenntarthatóság érdekében az építőiparnak az anyagfelhasználás csökkentésére, környezetbarát anyagok választására és az építési folyamatok optimalizálására kell összpontosítania.

A jövőben a saját kerttel rendelkező családi házak helyét hatékonyabb, erőforrástakarékos lakhatási modellek vehetik át. A közös beltéri és kültéri terek kialakítása nemcsak csökkentheti a környezeti terhelést, hanem elérhetőbbé és fenntarthatóbbá is teheti a lakhatást mindenki számára.

A Living Places Copenhagen projekt a klímaválságra adott válaszként született, rávilágítva arra, hogy az építőipar aktívan hozzájárulhat a karbonlábnyom csökkentéséhez, miközben fenntartható és jövőbiztos otthonokat épít. A projekt célja olyan egészséges és fenntartható lakóterek létrehozása, amelyek már elérhető anyagok és technológiák felhasználásával készülnek.

A Living Places otthonok innovatív kialakításuknak köszönhetően háromszor kisebb karbonlábnyomot hagynak maguk után, miközben háromszor egészségesebb beltéri klímát biztosítanak, mint egy hagyományos családi ház. Ráadásul ezek a fenntartható otthonok a hagyományos házakhoz hasonló költséggel megépíthetők, bizonyítva, hogy a környezetbarát építési gyakorlatok nemcsak megvalósíthatók, hanem gazdasági szempontból is elérhetőek.

A Living Places Copenhagen projekt a VELUX, az EFFEKT Architects és az Artelia Denmark együttműködésének eredménye. A három vállalat közös célja, hogy újragondolják az építőipar működését, elősegítsék a kreatív, ágazatközi együttműködést, és hatékony megoldásokat kínáljanak a klímaválság okozta kihívásokra.

Ambra Guglietti kifejtette a projektet meghatározó filozófiát:

"Hiszünk abban, hogy az iparágak közötti együttműködés kulcsfontosságú a CO₂-lábnyom minimalizálásában. Ezért fogtunk össze az EFFEKT Architects és az Artelia Denmark csapatával, hogy újragondoljuk a mai lakóházak építésének módját. A teljes folyamat során minden tervezési és anyagválasztási döntésünket alaposan megvizsgáltuk, és feltettük magunknak a kérdést: milyen hatással lesz mindez a környezetre, az emberek egészségére és az épület hatékonyságára?"

Amikor "fenntartható építkezésről" beszélünk, gyakran csak a környezetbarát építőanyagok kiválasztására gondolunk. Azonban a valóban fenntartható építészet ennél többet jelent – magának az építészeti kialakításnak is tükröznie kell a fenntarthatóság alapelveit:

"Egy otthon építészeti minősége kulcsfontosságú az energiahatékonyság maximalizálásában. Az épület formája, tájolása, homlokzati kialakítása és az ablakok elhelyezése mind jelentős hatással vannak az ingatlan használhatóságára és energiafogyasztására. Minél jobban optimalizáljuk az épület szerkezetét az alacsony energiaigény fenntartására, annál energiahatékonyabbá válik a ház."

A Living Places projekt fenntarthatósági elvei öt kulcsfontosságú pillérre épülnek: egészséges életkörnyezet, közösségi terek, letisztult kialakítás, időtálló rugalmasság és skálázhatóság. Ezek az alapelvek biztosítják, hogy az otthonok ne csak környezetbarátak legyenek, hanem időtállók, rugalmasak és szélesebb közönség számára is elérhetőek. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk, hogyan járul hozzá mindegyik pillér a fenntartható lakhatáshoz.

Ambra Guglietti elmagyarázza, miért kulcsfontosságú az egészség szerepe a fenntartható építészetben:

"Egy egészséges otthon azt jelenti, hogy nemcsak az emberek, hanem a bolygó számára is fenntartható. A VELUX Cégcsoport mindig is arra törekedett, hogy egészséges lakókörnyezetet teremtsen, és segítse ügyfeleit abban, hogy otthonaikat természetes fénnyel és friss levegővel még élhetőbbé varázsolják. Amikor több napfény áramlik be egy helyiségbe, az teljesen megváltoztathatja annak funkcióját és azt, ahogyan érezzük magunkat benne."

Ambra Guglietti kifejtette, miért fontosak a közösségi terek a fenntartható lakhatás szempontjából:

"A klímaválság és az európai városokat érintő megfizethető lakhatási hiány miatt egy olyan koncepciót vizsgáltunk, amelyben több közös tér áll rendelkezésre. Ha kizárólag privát lakótereket építünk, az jelentős környezeti terhelést jelent, és növeli az emberek lakhatási költségeit, legyen szó bérlésről vagy vásárlásról. Ezért feltettük magunknak a kérdést: meg tudunk osztani több teret a szomszédainkkal? Melyek azok a helyiségek, amelyeket valóban hajlandók vagyunk közösen használni?"

A legtöbben a letisztult kialakítást a minimalista építészettel társítják, de Ambra Guglietti szerint a fenntartható építészetben keresett egyszerűség messze túlmutat az esztétikai megjelenésen.

A modern építészet egyre sokrétűbb lett, ami az épületek működtetését, karbantartását és javítását is megnehezítette. A túlzottan összetett építészeti megoldások gyakran merev szerkezeteket eredményeznek, amelyeket nehéz idővel korszerűsíteni vagy a felhasználók igényeihez igazítani. Amikor „letisztultságról” beszélünk a fenntartható lakhatás kapcsán, arra gondolunk, hogy az építési rendszereket és folyamatokat úgy kell egyszerűsíteni, hogy az épület könnyen karbantartható, javítható és fejleszthető legyen anélkül, hogy az alapszerkezetéhez hozzá kellene nyúlni.

A fenntartható építészet egyik kulcsfontosságú eleme – amelyet a Living Places projekt is hűen tükröz –, hogy olyan otthonokat hozzon létre, amelyek hosszú éveken át képesek alkalmazkodni a lakók változó igényeihez. Például ha új családtag érkezik, és szükség van egy babaszobára, vagy egy tizenéves több privátszférát igényel. Előfordulhat, hogy egy idős családtag költözik be a házba, vagy ideiglenesen ki kell adni a ház egyik részét. Az is előfordulhat, hogy a ház egyik helyiségében egy vállalkozást szeretnének kialakítani.

A fenntartható építészetben kulcsszerepet játszik, hogy egy otthon hosszú távon képes alkalmazkodni a változó igényekhez. Így elkerülhetők az ismétlődő, környezetkárosító beavatkozások, például a bontás, az épület bővítése vagy akár egy teljesen új ház felépítése.

Ambra Guglietti szerint a VELUX Cégcsoport, az EFFEKT Architects és az Artelia Denmark együttműködése során kulcsfontosságú volt, hogy egy olyan lakhatási megoldást mutassanak be, amely jelentős mértékben skálázható.

A skálázhatóság kulcsa, hogy a koncepció megfizethető és széles körben alkalmazható legyen. A Living Places projekt célja nem az, hogy kizárólag egy szűk réteg számára kínáljon fenntartható otthonokat, hanem hogy a lakhatási megoldások a szélesebb közönség számára is elérhetővé váljanak.

A Living Places projekt bizonyítja, hogy már elérhető anyagokkal és építési technológiákkal is lehet fenntartható módon építkezni. Ehhez azonban proaktív megközelítés szükséges nemcsak az építkezés minden szakaszában, hanem a folyamatos karbantartás és a jövőbeni felújítások során is. Ha zöld építkezést tervezel, elengedhetetlen a gondos előkészítés. Ambra Guglietti az alábbiakat tanácsolja:

"Mindenekelőtt olvassunk utána a fenntartható építési módszereknek, és ismerkedjünk meg olyan lakhatási projektekkel, amelyek inspirációt nyújthatnak. Ezután érdemes meghatározni a célokat és prioritásokat, hogy mindig a projekt legfontosabb szempontjaira összpontosíthassunk, és könnyebben találjunk kompromisszumokat, ha szükséges. A következő lépés egy tapasztalt csapat kiválasztása, amely végigvezet a folyamaton. Legyen szó építészről, kivitelező cégről, mérnökről vagy akár több szakember együttműködéséről, fontos, hogy megértsék az elképzeléseinket és osztozzanak az értékrendünkben."

Ha szeretnél többet megtudni a Living Places projekt fenntartható építési módszereiről, ajánljuk a következő könyvet: "Living Places - Principles and Insights for a New Way of Thinking Buildings".

Amikor olyan globális kihívásokkal nézünk szembe, mint a klímaválság, gyakran a nagyszabású politikai kezdeményezések kerülnek előtérbe. Azonban az egyéni lakástulajdonosoknak is jelentős szerepük van abban, hogy változást idézzenek elő és valódi hatást gyakoroljanak a fenntartható építészet terén. Ambra Guglietti kiemelte az egyéni döntések fontosságát:

"Mindannyian hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb építési gyakorlathoz azáltal, hogy tudatosabban fogyasztunk – például jobban átgondoljuk, hogy milyen termékeket veszünk a barkácsáruház polcairól. Ha megtanuljuk átgondolni és mérlegelni, hogy mit vásárolunk az otthonunkba – ugyanúgy, ahogyan az élelmiszerek kiválasztásánál tesszük a szupermarketben –, akkor nemcsak otthonunk karbonlábnyomát csökkenthetjük, hanem egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb társadalom kialakulásához is hozzájárulhatunk."

• A felújítás gyakran fenntarthatóbb megoldás, mintha egy teljesen új épületet húzunk fel.
• A fenntartható építkezés nem feltétlenül drágább, mint a hagyományos építési módszerek.
• Egy fenntartható otthon kialakításának rugalmasnak kell lennie, hogy hosszú távon alkalmazkodni tudjon a változó igényekhez.