5 technika, amivel javíthatod a beltéri levegő minőségét

A beltéri levegő minősége az otthonodban vagy épületedben lévő levegő állapotára utal. Az International Energy Agency on Ventilation (AIVC (1)) szerint a jó beltéri levegőminőség olyan levegőt jelent, amely mentes az irritációt, kényelmetlenséget vagy betegséget okozó szennyező anyagoktól.

Egy 2004-es dániai tanulmányban Jan Sundell professzor négy kulcsfontosságú szempontot azonosított, amelyeket a beltéri levegő minősége befolyásol (2):

• Kényelem:Az épületbe lépve azonnal érezhető a levegő frissessége.
• Egészség: A rossz levegőminőség negatívan befolyásolhatja a légzőszervi és általános egészséget.
• Teljesítmény: A kiváló minőségű levegő javítja a mentális teljesítményt és a közérzetet.
• Kapcsolat a természettel: A friss levegő elősegíti a természettel való kapcsolat érzését, különösen ablakokon keresztül.

Az otthonod beltéri levegőjének minőségét (IAQ) számos tényező befolyásolja, beleértve a szellőzés mértékét, a szennyezési forrásokat és a környezeti feltételeket (3).

A Navigant Ecofys által végzett elemzés, amely a Healthy Homes Barometer (VELUX, 2017) kiadványban szerepel állítja, hogy minden hatodik európai egészségtelen épületekben él.

Ezek olyan otthonok, amelyek nedvesek, túlmelegedettek, hiányzik belőlük a természetes fény vagy nem megfelelően fűtöttek. A tanulmány továbbá kiemeli, hogy azok az európaiak, akik nedves házakban élnek, 1.7-szer nagyobb valószínűséggel számolnak be rossz egészségről. Hasonlóképpen azoknál, akik elégtelen természetes fényű vagy túlmelegedett otthonokban élnek, 1.5-ször nagyobb az esélye annak, hogy rossz egészségi állapotról számoljanak be.

Egy 2009-ben, Philomena Bluyssen professzor által készített tanulmány szerint a beltéri levegő számos olyan vegyületet tartalmaz, amelyek negatívan befolyásolhatják az egészséget és a kényelmet. Ezek közé tartoznak:

• Gázok (különösen a formaldehid)
• Illékony szerves vegyületek (VOC-k)
• Szervetlen kémiai vegyületek (például nitrogén-oxidok (NOx) és kén-oxidok (SOx))
• Részecskék (például háztartási por és égéstermékek)
• Radioaktív gázok (például a radon)
• Biológiai elemek (beleértve a penészt, gombákat, polleneket és poratkákat)
• Nedvesség vízgőz formájában

Bluyssen tanulmánya kiemeli, hogy ezeknek a szennyező anyagoknak a többsége beltéri forrásokból származik, például:

• Emberi tevékenységek: Dohányfüst, főzés során keletkező részecskék, valamint tisztító- és személyes ápolószerek használata.
• Fogyasztói és irodai elektronika: Eszközök, például lézernyomtatók
• Építőanyagok: Hőszigetelés, rétegelt lemez, festékek, bútorok, valamint padló- és falburkolatok

Az egészséges és kényelmes beltéri környezet megteremtéséhez elengedhetetlen:

• A szennyezés forrásának szabályozása: Alacsony vegyi kibocsátású építőanyagok és bútorok használata, alacsony kibocsátású tisztítószerek választása, a beltéri dohányzás kerülése és a páratartalom hatékony kezelése.
• A beltéri levegő minőségének monitorozása: A CO₂-, páratartalom-, VOC-szintek és más beltéri szennyező anyagok rendszeres ellenőrzése.

A szén-dioxid (CO₂) szintje hasznos mutatója a szellőzés hatékonyságának egy helyiségben. Mivel a CO₂-t az emberi légzés és néhány háztartási készülék termeli, a felhalmozódása elégtelen szellőzésre utalhat, ami felerősítheti más beltéri szennyező anyagok hatásait.

A kültéri levegő általában körülbelül 400 ppm CO₂-t tartalmaz. Beltérben ez a szint az emberi tevékenység miatt emelkedik, és ha meghaladja a 950 ppm-et – ahogyan azt az európai EN 16798-1 szabvány 2019 májusában meghatározta –, az rossz levegőminőséget jelent.

A magas CO2-szintek olyan tüneteket okozhatnak, mint az álmosság, fejfájás és csökkent produktivitás. A CO₂-szint figyelése és kezelése különösen fontos olyan helyeken, ahol az emberek hosszabb időt töltenek, például hálószobákban, tantermekben és irodákban.

A természetes szellőzés egyszerű és hatékony módja a CO₂-szint csökkentésének. A friss levegő beáramlásával és keringésével hígíthatod és eltávolíthatod a felgyülemlett szén-dioxidot.

A természetes szellőzés elengedhetetlen az egészséges beltéri levegő fenntartásához, és az ablakok stratégiai elhelyezése jelentősen javíthatja azok hatékonyságát.

A tetőablakok és a függőleges ablakok kombinálása fokozza a légáramlást, mivel felfelé irányuló légáramlatokat hoz létre. Ez az elrendezés elősegíti a levegő gyorsabb megújulását és a beltéri szennyező anyagok, például a VOC-k és a finom részecskék eltávolítását.

Ez a szellőzési módszer, amelyet keresztirányú szellőzésnek neveznek, különösen hatékony magas páratartalmú vagy szennyezett helyiségekben, például konyhákban és fürdőszobákban. Függőleges ablakok és tetőablakok kombinálásával hatékonyabban el tudod távolítani a beltéri szennyező anyagokat és fenntarthatod az egészségesebb lakókörnyezetet.

A rossz beltéri levegőminőségnek való kitettség számos egészségügyi problémát okozhat, amelyek közül sok szinte azonnal jelentkezik. A leggyakoribb tünetek a következők:

• Légzőszervi problémák: Torok-, orr- és szemirritáció, légzési nehézségek, valamint a meglévő asztma súlyosbodása. Ezek gyakran a romló beltéri levegőminőség első figyelmeztető jelei.
• Allergiák: A beltéri szennyezők, például poratkák, penész és pollen fokozhatják mind a szezonális, mind az egész évben fennálló allergiákat, tüsszentést, orrdugulást és viszkető szemeket vagy bőrt okozva.
• Általános tünetek: A fejfájás, a fáradtság és a szédülés gyakori jelei lehetnek a rossz beltéri levegőminőségnek. Ezeket a tüneteket könnyen összetéveszthetik megfázással vagy influenzával, ami megnehezíti az igazi ok azonosítását.

Ezeknek a jeleknek a korai felismerése elengedhetetlen a beltéri levegő minőségének javításához.

A rossz beltéri levegőminőségnek való hosszú távú kitettség súlyos következményekkel járhat, amelyek gyakran csak évekkel később jelentkeznek. Ezek a következők:

• Krónikus légzőszervi betegségek: A szennyező anyagoknak való folyamatos kitettség hosszú távú légzőszervi betegségekhez vezethet, mint például a krónikus hörghurut, az asztma vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD).
• Szív- és érrendszeri betegségek: A beltéri légszennyezés növelheti a szívbetegségek, magas vérnyomás és stroke (CVA) kockázatát, főként a levegőben lévő szennyező anyagok által okozott krónikus gyulladás és oxidatív stressz miatt.

Csökkentsd a szennyezést annak forrásánál az alábbi módszerekkel:

• Alacsony VOC-kibocsátású anyagok használata
• Égésterméket kibocsátó készülékek karbantartása a káros gázszivárgások megelőzése érdekében
• A beltéri páratartalom 40% és 60% közötti szinten tartása a penész és poratkák szaporodásának megakadályozására